« GYIK

Monitor előtti munkavégzés

A monitor előtt végzett munka során jelentkező főbb panaszok:

• fejfájás,
• szempanaszok (vörösség, szárazság, égés, viszketés)

melyek egy részének hátterében sokszor a nem megfelelő munkakörülmények állnak: rossz fényviszonyok, a légkondicionáló, a régi monitorok vibrálása. A rossz fejtartás és az izomzat huzamos megfeszülése miatt a szemet közvetlenül érő hatások mellett a kényelmetlen szék, a nem megfelelő csukló-alátámasztás is okozhat szempanaszokat.

Alapvetően azonban a szemünk fokozott igénybetele áll a háttérben:

• keveset pislogunk: a 22 pislogás/ perc helyett a monitor előtt 6-7 pislogás/perc a gyakoriság
• folyamatosan közelre fókuszálunk: a belső szemizmaink, melyek a szemek összetérítéséért és a szemlencsénk nagyításának növeléséért felelnek, állandóan dolgoznak, szinte szünet nélkül - ugyanúgy fáradnak, mint egyéb izmaink a konditeremben pl. súlyzózás során

A száraz szem különböző tüneteket okoz:szúró, viszkető, égő érzés, homályos látás, szemkáprázás.

Mit tehetünk?

• lehetőleg szemben üljünk a képernyővel
• a monitor teteje  az egyenesen tekintő szemünk alatt legyen, tehát a monitorra kissé lefelé nézzünk
• a monitor és a billentyűzet  ne zárjon be nagy szöget
• állítsuk be a képernyő kontrasztot
• viseljünk megfelelő dioptriájú védőréteggel ellátott munkaszemüveget (40 éves kor felett más dioptria szükséges a monitorhoz és olvasáshoz!)
• használjunk műkönnyet a szemszárazság kezelésére ill. pislogjunk tudatosan

A jogszabályban előírt óránkénti 10 perces, össze nem vonható szünet betartása alkalmas a relaxációs, lazító gyakorlatok elvégzésére.

Előfordulhat, hogy a genetikai hajlam, a szem életkorral együtt járó természetes öregedése és a környezeti hatások mellett megfelelő életmód és védelem mellett is kialakul valamilyen szemészeti probléma. A legfontosabb ezért a rendszeres szemészeti ellenőrzés.

Az alábbiakban a leggyakrabban monitor előtti munkavégzés során felszínre kerülő, szemeink összehangolt munkájának nehézségei miatt kialakuló panaszok hátteréről szólunk.

Rejtett kancsalság

Nyugalmi helyzetben, amikor nem fixálunk, például sötétben, a két szemünk nézővonala a szemizmok folytonos tónusváltozása következtében egymással változó szöget zár be, és csak a fixálás pillanatában a binokuláris reflex működése során rögzül”normál” helyzetbe. Ha az egyik szemet letakarjuk, a takart szem elfoglalja aktuális nyugalmi helyzetét és amikor a takarást megszüntetjük és újra működésbe lép a fúziós reflex, beigazító elmozdulást végez. A legtöbb embernek van ilyen ún. nyugalmi beállító mozgása, de amíg panaszt (fejfájás pl.) nem okoz, kezelést nem igényel.

Szemfáradékonyság (asthenopia)

Ha a fent említett beállító mozgás nagyfokú, akkor a rejtett kancsalság kompenzálása fáradást okoz. A konvergencia elégtelenség az asthenopiának leggyakoribb, tipikus megjelenési formája. A páciens olvasáskor hamar elfárad. A konvergencia közelpont (normálisan 6 cm-en belüli) kitolódott. A konvergencia képesség oka lehet alkati, vérszegénység, pajzsmirigy túlműködés vagy kimerülés. Konvergencia képtelenség esetén természetesen a mozgató szemideg elégtelenségére is gondolni kell. Kezelése első sorban oki, ennek elégtelensége vagy alkati szemfáradékonyság esetén hasábos szemüveget rendelünk, vagy műtétet végzünk.